A négynapos munkahét jót tesz az egészségnek – miért nem élünk vele?

Dolgozunk heti öt napot, élvezzük a hétvégét – majd ránk tör a hétfői melankólia. Felmerül a kérdés: tényleg csak így lehet?

Egy mérföldkőnek számító tanulmány, amely a Nature Human Behaviour című folyóiratban jelent meg, megállapította, hogy a négynapos munkahét jelentősen javítja az emberek jóllétét.

A Boston College kutatói, az eddig a legnagyobb ilyen jellegű vizsgálatban, négy kulcsfontosságú mutatót követtek nyomon: a kiégést, a munkahelyi elégedettséget, valamint a testi és a lelki egészséget. A vizsgálatot az Egyesült Államokban, az Egyesült Királyságban, Ausztráliában, Kanadában, Írországban és Új-Zélandon összesen 141 vállalatnál végezték el.

„Jelentős javulást tapasztaltunk a munkavállalók jóllétében" – mondta Wen Fan, a tanulmány vezető szerzője a BBC-nek.

„A cégeknél emellett nőtt a termelékenység és az árbevétel is. A próbaidőszak lezárulta után a résztvevők 90%-a úgy döntött, hogy folytatja a négynapos munkarendet."

Ehhez a vizsgálathoz hasonlóan más korábbi tanulmányok is arra a következtetésre jutottak, hogy összefüggés van a rövidebb munkahét, illetve a jobb egészség, a munka és magánélet egyensúlya, valamint az általános életöröm között. Egy friss kutatás eközben azt mutatta ki, hogy a hosszú munkaidő hatással lehet az agy szerkezetére is.

Ha tehát az egészségügyi előnyök ennyire egyértelműek, akkor mi tart minket vissza attól, hogy változtassunk?

A túlhajszoltság kultúrája

Kína híres a „996-os" munkakultúráról, ahol az alkalmazottak reggel 9-től este 9-ig dolgoznak, heti hat napon át.

India virágzó technológiai és pénzügyi szektorában a munkavállalók gyakran szembesülnek azzal a könyörtelen nyomással, hogy hosszú, rendszertelen munkaidőben dolgozzanak, hogy megfeleljenek a globális igényeknek.

„Olyan helyeken, mint Kína, India, az Egyesült Államok vagy az Egyesült Királyság, a hosszú munkaidő a büszkeség forrása" –magyarázta Fan professzor.

Japánban az ingyenes túlórázás annyira elterjedt, hogy külön szavuk is van a túlhajszoltságból eredő halálra: karosi.

„Japánban a munka nem csupán munka, hanem szinte társadalmi rituálé" – húzta alá Ono Hirosi, a japán munkaerőpiac és munkahelyi kultúra szakértője.

„Az emberek korán érkeznek és későn távoznak, még akkor is, ha nincs valódi feladatuk, csak hogy mutassák elkötelezettségüket. A látszat kedvéért. Csakúgy, mint a harcművészeteknél: megvan a módja, hogyan kell csinálni."

Ono professzor szerint Japán kollektivista kultúrája táplálja ezt a viselkedést: „Kifejezetten megbélyegzik az 'ingyenélőket'. Ha valaki elkezdi péntekenként kivenni a szabadságát, mások azt gondolják – 'ő ma miért lóg?'"

Sokakat meglephet, hogy Japánban gyakran még a törvényileg biztosított juttatásokat, például az apasági szabadságot sem veszik igénybe.

„A férfiak akár egy év szabadságot is kivehetnének, de nagyon kevesen élnek vele, mert nem akarják megnehezíteni a kollégáik életét" – tette hozzá Ono.

Ennek ellenére Wen Fan professzor úgy véli, hogy az általa vezetett kísérletek kezdik megváltoztatni a szemléletet – még azokon a helyeken is, ahol a túlmunkának mélyen gyökerező hagyományai vannak.

Izlandon ma már az emberek közel 90%-a csökkentett munkaidőben dolgozik, vagy legalábbis jogosult lerövidíteni a munkahetet.

Több országban, köztük Dél-Afrikában, Brazíliában, Franciaországban, Spanyolországban, a Dominikai Köztársaságban és Botswanában is zajlottak, illetve jelenleg is zajlanak ilyen jellegű kísérletek.

2025 elején Tokióban elkezdték tesztelni a négynapos munkahetet a kormányzati alkalmazottak számára. Dubaj nemrég hasonló nyári kezdeményezést indított a közszférában. 2025 októberétől Dél-Korea 67 vállalata is kísérletez a négy és fél napos munkarend bevezetésével.

A munka nincs összhangban az élettel

„A Covid óta egyre többen érzik úgy, hogy a munkájuk és az életük nincs összhangban. És ezt a tendenciát nem lehet visszafordítani" – fejtette ki Karen Lowe, a 4 Day Week Global vezérigazgatója.

Szervezete világszerte segíti a vállalatokat a négynapos munkahét modelljének tesztelésében – Brazíliától Namíbián át egészen Németországig.

Az egyik legjelentősebb sikerüket a Colorado állambeli Golden város egyik rendőrőrsével érték el, ahol 250 fő dolgozik. A négynapos munkahét bevezetése óta a túlóraköltségek közel 80%-kal csökkentek, és a felmondások száma megfeleződött.

„Ha a dolog működik egy rendőrőrsön, ahol a szolgálatot teljesítő rendőrök járőröznek és vészhelyzetekre reagálnak, akkor bárhol működhet" – vélekedett Lowe.

„Amikor 2019-ben elindítottuk az első kísérletet, csak néhány cég érdeklődött. Most már több ezren vannak."

„A vizsgálati eredmények egyértelműek. Ami hiányzik, az a következő lépés - a megértés."

Lowe szerint az egyik gyakori tévhit, hogy a rövidebb munkahét alacsonyabb termelékenységet jelent. Ő azt állítja, hogy gyakran valójában ennek épp az ellenkezője igaz.

2019-ben a Microsoft Japánban egy teszt erejéig kipróbálta a négynapos munkahetet és az egy alkalmazottra jutó értékesítés 40%-kal nőtt az előző évhez képest. Ennek ellenére a vállalat végül nem vezette be tartósan a változást.

Lowe szerint a nagyvállalatok esetében sokkal összetettebb a helyzet, mivel több részlegük van, és különböző országokban, illetve időzónákban működnek.

Fan professzor tanulmányában a termelékenység szintje nagyrészt azért maradt fenn, mert a vállalatok csökkentették a kevésbé fontos feladatokat. A felesleges megbeszéléseket telefonhívásokkal vagy üzenetekkel váltották fel.

Egy másik tévhit – mint Lowe elmondta –, hogy a munkavállalóknak keményebben kell dolgozniuk, hogy kompenzálják az extra szabadnapot.

„A lényeg nem az, hogy öt napot besűrítsünk négybe – hanem az, hogy megszüntessük a pazarlást. Mivel a mesterséges intelligencia ma már sok feladatot automatizál, könnyebb felismernünk ezeket a hatékonysági hiányosságokat."

Egy hatékony egészségügyi beavatkozás

Charl Davids, a fokvárosi Stellenbosch Egyetem tanácsadó központjának igazgatója úgy véli, hogy a négynapos munkahét nem csupán egy adminisztratív módosítás volt, hanem egy mentőöv.

Csapata több mint 30 000 diák számára nyújt mentális és pszichológiai támogatást. Elmondása szerint a változás bevezetése előtt a munkatársak kiégtek.

„Magas volt a hiányzások száma. Az emberek folyamatosan beteget jelentettek – nem azért, mert lusták voltak, hanem mert túlélő üzemmódban működtek. Minden energiájuk elfogyott." – fejtette ki Davids.

Dél-Afrika a világ legnagyobb mentális megterhelést mutató országai közé tartozik.

Charl 56 fős csapata érzelmileg teljesen kimerült volt a folyamatos traumatikus helyzetekkel való szembesülés, a túlterheltség és a korlátozott erőforrások miatt.

A menedzser ekkor úgy döntött, hogy bevezeti a négynapos munkahetet – annak ellenére, hogy a felső vezetés ellenállt és a saját csapata is kételkedett.

„Azt hitték, hogy ez sosem fog működni. De működött, és az eredmények elképesztőek voltak" – mesélte.

A kísérleti időszakot megelőző évben a csapat összesen 51 betegnapot vett ki. A négynapos munkahét hat hónapja alatt pedig mindössze négy napot.

A munkatársak jobb alvásról, több testmozgásról számoltak be, és arról, hogy végre volt idejük a saját kedvenc tevékenységeikre is. „A hétvégéket a családjukkal töltötték, nem az elmaradt házimunkával" – tette hozzá Charl.

„Azt hittem, a legtöbben magánpraxis kiépítésére fordítják majd a plusz szabadidőt, hogy extra pénzt keressenek – de csak egy ember választotta ezt."

Charl úgy vélte, hogy a kollégák jóllétének javulása jobb munkavégzést eredményezett.

„A munkatársak jobban tudtak összpontosítani és nagyobb empátiát tanúsítottak. Ez jobb ellátást jelentett a diákok számára is."

Nem univerzális megoldás

Az ilyen jellegű változtatás azonban nem minden esetben valósítható meg.

„Számít az is, hogy milyen egy ország ipari felépítettsége és fejlettségi szintje" – közölte Wen Fan professzor.

„Afrikában sok munkavállaló a mezőgazdaságban, a bányászatban vagy az informális szektorban dolgozik" – tette hozzá Karen Lowe. „Ők egyelőre kimaradnak a munkaerő rugalmasságáról szóló párbeszédből."

Az alacsony képzettséget igénylő fizikai munka nehezebben alakítható át, -Lowe magyarázata szerint,- és ezekben az ágazatokban a munkaadók gyakran inkább a profit maximalizálására törekszenek, mintsem az időbeosztás újragondolására.

Ennek ellenére némi előrelépés már tapasztalható.

Fan professzor kutatásában szerepeltek építőipari, gépipari és vendéglátóipari cégek is – és voltak, amelyek sikerekről számoltak be.

„A négynapos munkarend működhet különböző ágazatok széles körében, de nem szeretném azt a benyomást kelteni, hogy ez valami csodaszer" – hangoztatta. „Ez nem egy mindenhol alkalmazható megoldás."

A fiatalabb generáció változást akar

A szakértők egyetértenek abban, hogy a változás mögött a fiatalabb korosztály a legnagyobb hajtóerő.

Egy 2025-ös nemzetközi felmérés szerint a munka és magánélet egyensúlya először előzte meg a fizetést a legfontosabb szempontok között.

Dél-Koreában számos fiatal munkavállaló úgy nyilatkozott, hogy akár fizetéscsökkenést is elfogadna egy rövidebb munkahétért cserébe.

„Egyre nagyobb ellenállást látunk a fiatalabb generációk körében" – mondja Fan professzor. „Alapvetően más elképzeléseik vannak a munka céljáról – és arról, hogy mit akarnak az élettől."

Szerinte az olyan jelenségek, mint a "nagy felmondási hullám" (Great Resignation - tömeges felmondások a covid járvány után), a "csendes kilépés" (quiet quitting - amikor valaki csak a minimumot végzi el a munkaköri leírásban szereplő feladatokból), vagy Kínában a „lefekvés" (lying flat - a túlmunka kultúrájának elutasítása) mind azt mutatják, hogy a fiatal munkavállalók egyre több módon fejezik ki elégedetlenségüket és utasítják el a kiégés kultúráját. Idővel ezek a változások átformálhatják a munkahelyi normákat.

Japánban Ono Hirosi professzor már most is lát némi változást.

„A japán férfiak 30%-a ma már igénybe veszi az apasági szabadságot – korábban ez szinte nulla volt" – emlékeztetett. „Ez azt mutatja, hogy az emberek egyre inkább előtérbe helyezik a saját jóllétüket."

Karen Lowe egyetért: „Most először látjuk, hogy a munkavállalók valóban elkezdenek ellenállni. És minél fiatalabbak, annál inkább követelik a változást."

Úgy véli, a lendület egyre nagyobb.

„A Covid volt az első fordulópont. Remélem, a következő a négynapos munkahét lesz."

Ezt a cikket újságíróink írták és lektorálták, mesterséges intelligencia által támogatott fordítóeszközök segítségével, egy kísérleti projekt részeként.