Mi a NATO szerepe, és mely országok a tagjai?

A NATO tagállamok vezetői Ankarában találkoznak ezen a héten, a szövetség kulcsfontosságú éves csúcstalálkozóján.

Megvitatják az Oroszország felől érkező fenyegetést, és más geopolitikai válsággócokat. A NATO-nak azonban az európai tagok és az Egyesült Államok közötti belső feszültségekkel is szembe kell néznie.

Mi a NATO?

A NATO-t – az Észak-atlanti Szerződés Szervezetét – 1949-ben, Washington DC-ben hozta létre 12 ország.

Az alapító tagok Belgium, Kanada, Dánia, Franciaország, Izland, Olaszország, Luxemburg, Hollandia, Norvégia, Portugália, az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok voltak.

A NATO fő célja az volt, hogy megakadályozza a Szovjetunió európai terjeszkedését. Célja volt továbbá a nacionalista militarizmus újjáéledésének megakadályozása Európában, valamint Európa politikai integrációjának ösztönzése.

A szövetségnek nincs saját hadserege, de a tagállamok nemzetközi válságokra válaszul kollektív katonai fellépést hajthatnak végre.

A NATO például támogatta az ENSZ-t azzal, hogy 1992 és 2004 között beavatkozott a volt Jugoszláviában zajló háborúba.

Emellett összehangolja a katonai terveket, és közös hadgyakorlatokat tart.

Mely országok tagjai a NATO-nak?

A NATO-nak jelenleg 32 tagja van Európában és Észak-Amerikában. A tagok közti megegyezés szerint, egy fegyveres támadás egy vagy több tagállam ellen a tagok elleni támadásnak minősül, és minden tag maga dönti el, milyen segítséget nyújt, beleértve a fegyveres erő alkalmazását is.

A NATO saját meghatározása szerint a világ legerősebb védelmi szövetsége. Elrettentő erejének alapja a kollektív védelem.

A NATO eredeti célja az volt, hogy megakadályozza a szovjet terjeszkedést a második világháború után. A Szovjetunió 1991-es összeomlása után számos kelet-európai ország csatlakozott a szövetséghez, köztük Albánia, Bulgária, Magyarország, Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Románia, Litvánia, Lettország és Észtország.

Svédország Finnországgal közösen 2022 áprilisában nyújtotta be NATO-tagsági kérelmét. Mindkét országot aggodalommal töltötte el az ukrajnai inváziót követő növekvő orosz agresszió. Finnországot egy 1340 kilométer hosszú szárazföldi határ választja el Oroszországtól.

A finnek 2023 áprilisában csatlakoztak a NATO-hoz, de Svédország jelentkezését több mint egy éven át blokkolta Törökország és Magyarország. 2024 februárjában a magyar parlament utolsóként ratifikálta Svédország csatlakozását a szövetséghez, miután Ulf Kristersson svéd miniszterelnök találkozott Budapesten Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel.

Ukrajna, Bosznia-Hercegovina és Georgia nem tagok, de kérték felvételüket.

Magyarország útja a NATO-ba

Magyarország hivatalosan 1990 júniusában vette fel a kapcsolatot a NATO-val, Jeszenszky Géza akkori külügyminiszter volt az első, aki magyar kormánytagként járt a NATO brüsszeli központjában.

Magyarország 1994 februárjában csatlakozott a NATO Békepartnerség programjához, ami mérföldkőnek számított a gyakorlati kooperáció szempontjából.

Magyarország együttműködött a NATO-val Bosznia-Hercegovina stabilizálásában. Ennek részeként Budapest egy magyar műszaki zászlóaljjal is támogatta az 1995 decemberében indított IFOR/SFOR-műveletet, valamint külföldi csapatok magyar területen való átvonulását és átmeneti állomásoztatását is engedélyezte.

Magyarországot hivatalosan 1997 júliusában, a madridi NATO-csúcson hívták meg a csatlakozási tárgyalások megkezdésére, Lengyelországgal és a Cseh Köztársasággal együtt. 1997. november 16-án népszavazást tartottak a NATO-csatlakozásról Magyarországon, az érvényesen szavazók csaknem 85 százaléka voksolt a csatlakozás mellett.

Magyarország 1999. március 12-e óta NATO-tag, Csehországgal és Lengyelországgal együtt lépett be a szövetségbe.

Csatlakozik-e Ukrajna a NATO-hoz?

A NATO 2008-ban azt mondta, hogy Ukrajna csatlakozhat a jövőben, de 2022 szeptemberében megtagadta az ország „gyorsított" tagsági eljárásra vonatkozó kérelmét.

A NATO alapokmányának 5. cikke szerint, ha egy tagállamot támadás ér, a többi tagállamnak a védelmére kell sietnie. Ha Ukrajna a mostani orosz-ukrán konfliktus alatt csatlakozna a NATO-hoz, akkor minden NATO-tagállamnak hadat kellene üzennie Oroszországnak.

2023 júliusában a litván fővárosban, Vilniusban tartott NATO-csúcson a szervezet azt közölte, hogy majd akkor hívják meg Ukrajnát a szövetségbe, „amikor a szövetségesek egyetértenek ebben, és teljesülnek a feltételek". Hozzátették, hogy Ukrajna kihagyhatja a Tagsági Akcióterv elnevezésű lépcsőfokot a belépési folyamatban, melyet más országoknak meg kell tenniük.

Ugyanakkor Donald Trump és Vlagyimir Putyin orosz elnök alaszkai csúcstalálkozója után az amerikai elnök arról posztolt a közösségi médiában, hogy a békemegállapodás részeként „Ukrajna nem fog belépni a NATO-ba". Oroszország következetesen és határozottan ellenzi Ukrajna NATO-csatlakozásának lehetőségét, attól tartva, hogy ez túl közel hozná határaihoz a szövetség csapatait.

Magyarország támogatja majd Ukrajna csatlakozását?

2008-ban Magyarország támogatta Ukrajna NATO-csatlakozását. Az akkori honvédelmi miniszter, Szekeres Imre azt is közölte, hogy „Magyarország hajlandó minden olyan tapasztalatot átadni, amelyek ehhez [a csatlakozáshoz] elengedhetetlenek". Egy 2008-as nyílt levélben Orbán Viktor jelenlegi miniszterelnök is sürgette Ukrajna felvételét a katonai szövetségbe.

Hatályos pozíciója szerint azonban a magyar kormány nem támogatja Ukrajna csatlakozását.

2025 júniusában a NATO-csúcson Orbán Viktor azt mondta, hogy „a NATO-nak semmi keresnivalója nincs Ukrajnában".

A két ország kapcsolata az utóbbi években megromlott, a 2022-es orosz invázió pedig tovább rontott a helyzeten. A háború ellenére Magyarország fenntartotta szoros gazdasági és üzleti kapcsolatait Oroszországgal, és több alkalommal is vétóval fenyegette a Moszkva ellen bevezetett EU szankciókat.

Bár Magyarország új kormánya nyitottabb Ukrajna európai integrációja felé, Magyar Péter 2026 májusában, miután Brüsszelben találkozott Mark Rutte NATO-főtitkárral, azt közölte, Magyarország nem küld sem fegyvereket sem harci eszközöket az orosz-ukrán háborúba.

Megkerestük a magyar külügyminisztériumot azzal a kérdéssel, hogy támogatja-e a magyar kormány Ukrajna jövőbeli NATO-csatlakozását, és ha igen, milyen feltételek mellett. Válaszában a minisztérium azt írta, hogy a magyar kormány döntéseit a nemzeti érdek, valamint Magyarország és a NATO biztonsága határozza meg, Magyarország pedig az EU és a NATO konstruktív és megbízható szövetségese marad.

Hozzátették, hogy Magyarország „kiáll Ukrajna szuverenitása és területi integritása mellett, és elítéli az Ukrajna elleni orosz agressziót".

Ukrajnában a becslések szerint 120-125 ezer fős magyar kisebbség él. A Magyarországgal határos Kárpátalja megye lakosságának 12 százaléka vallotta magát magyarnak a legutóbbi, 2001-es hivatalos népszámláláson. Azóta nincs pontos adat arról, hogy mekkora volt a népességfogyás. A két ország kapcsolatában problémás kérdés a magyar kisebbség helyzete.

Mi az 5. és a 4. cikk?

Az 5. cikk a NATO egyik alapelve. Kimondja, hogy az egy vagy több tag elleni fegyveres támadást valamennyi tag elleni támadásnak kell tekinteni.

Válaszul minden más tag „olyan intézkedéseket tesz, amelyeket szükségesnek ítél, beleértve fegyveres erő alkalmazását is, az észak-atlanti térség biztonságának helyreállítása és fenntartása érdekében".

A garancia nem terjed ki külföldi országokban lévő bázisokra vagy a szövetség területén kívüli területekre – ezért nem volt alkalmazható többek között a vietnámi háború vagy a Falkland-szigeteki konfliktus idején.

Az 5. cikket eddig egyetlen alkalommal alkalmazták: az Egyesült Államok elleni 2001. szeptember 11-i támadás után.

A 4. cikk alapján a tagországok bármilyen aggodalomra okot adó ügyet – különösen biztonsággal kapcsolatos kérdéseket – az Észak-atlanti Tanács, a NATO fő politikai döntéshozó testülete elé vihetnek.

A NATO 1949-es létrehozása óta a 4. cikket hét alkalommal hívták életbe.

Mennyit költenek védelemre a NATO-tagállamok?

2025-ben a NATO vezetői megállapodtak abban, hogy 2035-ig országaik gazdasági teljesítményének 5%-át fordítják védelmi kiadásokra.

Ez magában foglalja minden tagállam GDP-jének 3,5%-át alapvető védelmi kiadásokra, valamint legfeljebb további 1,5%-ot a tágabb biztonsági infrastruktúrára.

A NATO-tagoktól jelenleg azt várják el, hogy nemzeti jövedelmük 2%-át fordítsák védelemre, bár ez jogilag nem kötelező érvényű vállalás.

A NATO szerint a szövetség minden országa elérte a minimum 2%-ot 2025-ben.

Az Egyesült Államok és az Oroszországhoz földrajzilag közel fekvő országok – például Lengyelország és a balti államok – költik a legtöbbet.

2025-ben Lengyelország, Litvánia és Lettország egyaránt GDP-je több mint 3,5%-át fordította védelemre.

Összességében messze az Egyesült Államok költ a legtöbbet védelemre: 2025-ben mintegy 980 milliárd dollárt (kb. 303 billió forintot). A NATO szerint ez az összes tag védelmi kiadásainak 60%-át tette ki.

Az Egyesült Királyság esetében a védelmi kiadások 2025-ben a GDP 2,3%-át tették ki (mintegy 66 milliárd fontot, vagyis 27 billió forintot). A kormány célja, hogy a következő parlamenti ciklus végére 3%-ra emelje ezt az arányt.

Mit mond a NATO-ról Donald Trump?

Az amerikai elnök azzal vádolta a többi tagországot, hogy saját biztonságuk és céljaik alátámasztásához túlságosan is az amerikai hadsereg erejére és az Egyesült Államok védelmi kiadásaira támaszkodnak.

Emellett többször bírálta a NATO-szövetségeseket amiatt, hogy vonakodtak nagyobb szerepet vállalni azután, hogy az Egyesült Államok és Izrael február végén megtámadta Iránt, Irán pedig ezt követően korlátozta a hajóforgalmat a Hormuzi-szoroson keresztül.

Trump megkérdőjelezte a szervezet hatékonyságát, „papírtigrisnek" nevezte azt, és pedzegette, hogy az Egyesült Államokat kivonja belőle.

Mark Ruttéval folytatott találkozója után az alábbi bejegyzést tette közzé a Truth Social-on: „A NATO NEM VOLT OTT, AMIKOR SZÜKSÉGÜNK VOLT RÁJUK, ÉS NEM LESZ OTT, HA ÚJRA SZÜKSÉGÜNK LESZ RÁJUK."

Áprilisban a Reuters hírügynökség arról számolt be, hogy egy Pentagon-feljegyzés szerint az Egyesült Államok fontolóra vette a lehetőségét annak, hogy megbüntessék azokat a szövetségeseket, amelyek szerinte nem nyújtottak támogatást az iráni háborúban.

A javaslatok között szerepelt Spanyolország felfüggesztése a politikai és katonai szövetségből, valamint az Egyesült Királyság Falkland-szigetekre vonatkozó igényének felülvizsgálata.

Egy NATO-tisztviselő a BBC Newsnak azt mondta, hogy „a NATO alapító szerződése nem tartalmaz semmilyen rendelkezést a NATO-tagság felfüggesztésére vagy kizárásra". A Downing Street közölte, hogy a Falkland-szigetek szuverenitása „az Egyesült Királyságot illeti meg".

Ezt a cikket újságíróink írták és lektorálták, a fordításhoz mesterséges intelligencia által támogatott eszközök segítségét használták, egy kísérleti projekt részeként.

Szerkesztette: Paulikovics Zsófia