A brit miniszterelnök szerint egyértelmű, hogy Oroszország beavatkozott a brexit-szavazásba

    • Szerző, Kate Whannel
    • Pozíció, politikai riporter
  • Publikálva

Andy Burnham brit miniszterelnök szerint Oroszország beavatkozott a brexit-népszavazásba, és figyelmeztetett, hogy hasonló tevékenység zajlik Franciaországban és Németországban is.

A miniszterelnök a The Rest is Politics (A többi: politika) című podcastban elmondta, hogy miután beköltözött a Downing Street 10-be, rákérdezett, történt-e orosz beavatkozás a 2016-os népszavazásba. „Egyértelmű választ kaptam arra, hogy igen, volt ilyen” – tette hozzá.

„Úgy gondolom, valójában túlságosan is védekező álláspontot foglaltunk el ebben a kérdésben, és nem tájékoztattuk kellőképpen az embereket arról, hogy külföldről milyen mértékben próbálják megzavarni a politikai folyamatokat” – tette hozzá.

Burnham nem közölt további részleteket arról, milyen jellegű és mértékű tevékenységet folytatott Moszkva a brexit-népszavazás idején.

A BBC Breakfast műsorában Stephen Doughty külügyi államtitkárt is megkérdezték a miniszterelnök kijelentéseiről. A bizonyítékokkal kapcsolatos kérdésre, azt mondta, nem akar „részletekbe bocsátkozni” a 2016-os népszavazásba való orosz beavatkozással kapcsolatban.

„Oroszország egyértelműen megpróbált beavatkozni számos demokratikus folyamatunkba” – mondta Doughty a BBC-nek. „Információs hadviselést folytatnak, csak idén 1,5 milliárd fontot (648,5 milliárd forintot) költenek dezinformációra és propagandára.”

Doughty azt is tagadta, hogy Burnham azért vetette fel az orosz beavatkozás kérdését a brexit-népszavazáson, mert újra csatlakozni akar az EU-hoz.

„Tágabb értelemben beszélt arról, hogy Oroszország megpróbálja destabilizálni a demokráciánkat és beavatkozni annak működésébe” – jelentette ki.

A Britain Unbound, egy brexit-párti kampánycsoport, azt nyilatkozta, hogy Burnham megjegyzései „újabb durva kísérletet jelentenek arra, hogy aláássák a brit nép 2016-ban meghozott döntésének legitimitását”.

A csoport szerint a külföldi beavatkozás a brit választásokba „nyilvánvalóan elfogadhatatlan”, de hozzátette: „Nincs okunk azt feltételezni, hogy az orosz beavatkozás befolyásolta volna a 2016-os népszavazás eredményét.”

„Az a feltételezés is sértő, hogy ilyen könnyen megtévesztették a választókat.”

A hétfőn megjelent interjúban Burnham azt mondta, hogy a hét eleji németországi látogatásán Friedrich Merz kancellárral is tárgyalt az orosz beavatkozás problémájáról.

„Oroszországból minden bizonnyal érkeznek félrevezető és hamis információk a német politikába” – szögezte le.

Így folytatta: „Fontos, hogy ezeket a dolgokat most világosan leszögezzük. Úgy gondolom, ez segít a németországi és franciaországi választóknak megérteni, hogy e politikai folyamatok egy részét ellenségeink, nevezetesen Oroszország szítják.”

Közeli felvétel Andy Burnhamról. A miniszterelnök sötét zakót és világoskék inget visel.

Ez az első alkalom, hogy egy brit miniszterelnök kijelentette: Oroszország megpróbálta befolyásolni a 2016-os brexit-népszavazást. Ugyanakkor már régóta érkeznek figyelmeztetések arra, hogy a Kreml befolyást próbál gyakorolni a brit politikára.

2020-ban a brit parlament hírszerzési és biztonsági bizottsága jelentést tett közzé az orosz beavatkozásokról az Egyesült Királyság választásaiba és népszavazásaiba.

A jelentés nem jutott egyértelmű következtetésre arról, hogy Oroszország megpróbálta-e befolyásolni az EU-tagságról szóló népszavazás eredményét, de bírálta az egymást követő kormányokat, amiért nem mérték fel teljeskörűen a fenyegetést, és nem léptek fel ellene megfelelően.

Válaszul az orosz külügyminiszter azonnal elutasította a jelentést, és „oroszellenesnek” nevezte.

Egy Kreml szóvivő azt nyilatkozta, hogy Oroszország nem avatkozott bele más országok választásaiba.

Ugyanebben az évben azonban az akkori konzervatív kormány kijelentette, hogy „szinte biztos, hogy orosz szereplők megpróbáltak beavatkozni” a 2019-es parlamenti választásba.

A BBC Verify oknyomozó szerkesztősége több Oroszországhoz köthető dezinformációs kampányt is nyomon követett. Ezekben egyebek mellett MI-vel készítettek hamis videókat, amelyeken újságírókat és hírszervezeteket utánozva számoltak be Ukrajnáról.

Egy álhíroldal valótlanul azt állította, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kedvezményes áron vásárolta meg Károly király egyik kúriáját.

Idén év elején Vijay Rangarajan, a brit választási bizottság elnöke azt nyilatkozta a képviselőknek, hogy az orosz deepfake videókat „széles körben használták a választásokon világszerte.”

„Nincs okunk feltételezni, hogy Nagy-Britannia kivétel lenne” – tette hozzá.

Múlt hónapban, az ENSZ-ben tartott beszédében Burnham azzal vádolta az orosz hírszerzést, hogy „minden rendelkezésükre álló eszközzel hazugságokat és dezinformációt terjesztenek, és kihasználják az emberek félelmeit.”

Bejelentette, hogy az Egyesült Királyság egy új központot hoz létre a dezinformáció „mérgező áradatának megfékezésére”.

A Downing Street egy szóvivője azt mondta: „Arra összpontosítunk, hogy biztosítsuk polgáraink és intézményeink védelmét a külföldi hatalmaktól és megbízottjaiktól, akik életeket fenyegetnek és aláássák demokratikus értékeinket.”

„Ezt úgy tesszük, hogy megerősítjük hatásköreinket a nemzetbiztonsági törvény révén, megerősítjük intézményeink és a kritikus nemzeti infrastruktúránk ellenálló képességét, megerősítjük határainkat, valamint megerősítjük rendőrségünket és hírszerző ügynökségeinket.”

Ezt a cikket újságíróink írták és lektorálták, a fordításhoz mesterséges intelligencia által támogatott eszközök segítségét használták, egy kísérleti projekt részeként.

Szerkesztette: Kárász Palkó