Hogy működnek a tápanyagkövető appok, és segítenek egészségesebben élni?

Párizstól nyugatra, a helyi Hyper U szupermarket kekszes polca előtt Nathalie egyik kezében egy csomag kekszet, a másikban az okostelefonját tartotta.

„Nézze csak!" – mondta, miközben megmutatta a telefonja kijelzőjét. Azon piros betűkkel a 0/100-as érték volt látható.

„Ez Malo [a 12 éves fiam] egyik kedvence, de nemcsak cukorral és telített zsírokkal van tele, hanem négy adalékanyagot is tartalmaz, köztük egy olyat, ami egészségügyi kockázatot jelent" – magyarázta.

Rákattintott a szóban forgó adalékanyagra: E450.

„Egy ásványi anyag, ami túlzott mennyiségben fogyasztva csontvelő- és veseproblémákhoz vezethet.

„Őszintén szólva, az őrületbe kerget, hogy ilyesmit tehetnek a gyerekeknek szánt élelmiszerekbe!" – mondta Nathalie.

Ezután beolvasunk egy olasz alternatívát, amelynek csomagolása azt a benyomást kelti, mintha a kekszet fekete fejkendős parasztasszonyok kézzel készítették volna.

A pontszám nem sokkal jobb.

„Malo már utál velem vásárolni" – tette hozzá Nathalie. „Rengeteg időt töltök azzal, hogy mindent beolvasok, és ő soha nem kaphatja meg amit szeretne."

Az alkalmazás a piros riasztás után egy egészségesebb alternatívát javasol, ami bio, teljes kiőrlésű gabonát, gyümölcsöt és rostot tartalmaz.

„Az ember végül sokkal több bioterméket vesz, ami drágább is" – vélekedett.

Nathalie egyike annak az egyre növekvő csoportnak, akik a Franciaországban fejlesztett Yuka alkalmazás segítségével próbálnak egészségesebben vásárolni. Nemcsak élelmiszereket, hanem kozmetikumokat és testápolási termékeket is.

Telefonnal beolvasható a Yuka adatbázisában szereplő hatmillió termék (naponta mintegy 1200 új termék kerül bele) bármelyikének vonalkódja, és az alkalmazás azonnal értékelést ad: a zöld jó, a piros rossz, a sárga pedig azt jelzi, hogy lehetne jobb is. Ha több részletet szeretnénk tudni, akár oldalakon át beleáshatjuk magunkat.

A Yuka 2015-ben jelent meg és jelenleg 85 millió felhasználóval rendelkezik 12 országban: számos európai országban, továbbá az Egyesült Államokban, Kanadában és Ausztráliában.

A harmadik legnagyobb felhasználói bázis az Egyesült Királyságban van, mintegy ötmillió emberrel, a második Franciaország hatmillióval, de messze a legnagyobb az Egyesült Államok, 28 millió felhasználóval. A Yuka még nem elérhető Magyarországon, de léteznek helyi alternatívák, például a Tudatos Vásárló App, vagy a Scan4Chem.

A Yukának az Egyesült Államokban is vannak ismert támogatói. Például Donald Trump egészségügyi és népjóléti minisztere, Robert F. Kennedy Jr. is kedvenc alkalmazásának vallja.

A Yukát Franciaországban alapították, és a mai napig ott van a központja, de három évvel ezelőtt az egyik társalapító és vezérigazgató, Julie Chapon az Egyesült Államokba költözött, mert az alkalmazás ott különösen sikeresnek bizonyult.

Szerinte az alkalmazás azért népszerűbb az Egyesült Államokban, mert ott nagyobb az igény rá.

„Szívesen élek egy olyan országban, ahol még mindig ennyi haladásra van lehetőség" – állította diplomatikusan.

Franciaországban a Yuka egy szélesebb tápanyag-követési jelenség része.

2012-ben Stéphane Gigandet francia programozó elindította az Open Food Facts nevű ingyenes, online és közösségi fejlesztésű élelmiszertermék-adatbázist, Jamie Oliver angol séf Food Revolution Day rendezvényén.

Az Open Food Facts nem magánvállalat, hanem közösség által működtetett nonprofit szervezet, és ma már több mint négymillió élelmiszertermékről oszt meg információkat világszerte.

Emellett két hónappal a Yuka indulása után a francia kormány bevezette a Nutri-Score jelölési rendszert. Ennek megalkotója Serge Hercberg, a párizsi Sorbonne Egyetem élelmiszerkutatója volt.

„Különösen az Egyesült Királyság közlekedési lámpás rendszeréből merítettem ihletet, ami zöld, sárga vagy piros jelzéssel értékeli a cukor-, zsír-, só- és kalóriatartalmat, de én valami egyszerűbbet akartam. A Nutri-Score egy összesített értékelést ad. Egyetlen pillantással meg lehet állapítani, hogy egy termék várhatóan jót vagy rosszat tesz-e az egészségnek" – magyarázta.

A Nutri-Score bevezetését megelőzte némi küzdelem az élelmiszeriparral. Végül egy önkéntesen alkalmazható, az előre csomagolt élelmiszerek csomagolásának elején elhelyezhető jelzésként jelent meg. Számos nagy élelmiszergyártó, például a Danone és a Nestlé is széles körben alkalmazza, egyes márkák azonban – különösen azok, amelyek gyenge értékelést kapnának – egyszerűen nem élnek vele.

„Az olyan alkalmazások, mint a Yuka és az Open Food Facts ezt a hiányt pótolják" – mondta Hercberg.

Ezek az alkalmazások a Nutri-Score-nál is tovább mennek: például információt adnak az adalékanyagokról (az élelmiszerek tartósítására vagy színezésére használt vegyi anyagokról, amiket E-számokkal jelölnek), amelyek jelenléte sokszor jelzi azt, hogy az adott élelmiszer ultra-feldolgozott.

Mi a Yuka hátránya? Christian Reynolds, a londoni City St George's University élelmiszer-politikai szakértője szerint a technológia csak egy a megoldások eszköztárában, és a kutatások kimutatják a korlátait.

„Részt vettem egy [brit kormányzati] felülvizsgálatban arról, hogyan viszonyulnak az emberek a címkékhez és az információkhoz, és a legfontosabb tanulság az volt, hogy kevés embernek van ideje, kapacitása vagy motivációja arra, hogy a megszokott rutinon túl foglalkozzon a vásárlással és az élelmiszer-választással" – mondta.

Hercberg szintén látja a tápanyagkövetők korlátait:

„Sajnos ezek elsősorban a népesség kedvezőbb helyzetben lévő rétegeit érik el, pedig nem ők vannak leginkább kitéve az étkezési szokásokhoz kapcsolódó egészségügyi problémák kockázatainak."

Azonban az általa létrehozott Nutri-Score jelölési rendszert és az olyan alkalmazásokat, mint a Yuka és az Open Food Facts, szövetségeseknek tekinti.

Mind az információmegosztásra épül, ami közöttük már most is megvalósul. A Yukának saját élelmiszer-tudományi szakértői vannak, de alapvetően tudományos publikációkra és nyilvánosan elérhető adatokra támaszkodik. A termékértékeléseibe a Nutri-Score adatait is beépíti.

A Nutri-Score-ral és az Open Food Factsszel ellentétben a Yuka magánvállalat, és nyereséges is – állította Julie Chapon vezérigazgató.

Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a bevételek nem hirdetésekből, szponzorált rangsorokból vagy termékelhelyezésből származnak.

„Soha nem fogadtunk el pénzt márkáktól azért, hogy befolyásolják az értékeléseinket vagy az ajánlásainkat. Bevételünk a felhasználóktól származik, az alkalmazás prémium verzióján keresztül" – mondta.

Hozzátette, hogy a prémium szolgáltatásért fizető Yuka-felhasználók aránya nagyon alacsony, de ez is elegendő, mert a felhasználók összlétszáma rendkívül nagy.

Chapon szerint van bizonyíték arra, hogy a Yuka hatással van a vásárlási szokásokra. A vállalat 2024-ben 20 ezer felhasználó körében végzett felmérése szerint a felhasználók 94%-a visszatette a terméket a polcra, amikor az alkalmazás piros értékelést mutatott.

Annak pedig, hogy ez az alkalmazás hogyan változtatja meg az előállított és értékesített élelmiszereket, talán legszembetűnőbb példája a francia Intermarché szuper- és hipermarketlánc, amely Franciaország harmadik legnagyobb ilyen hálózata, több mint 2100 üzlettel.

A vállalat elmondása szerint számos saját márkás termékének összetételét módosította a Yuka-pontszámok miatt.

„2017 óta több mint 3000 receptet alakítottunk át, és 160 adalékanyagot távolítottunk el… Csak tavaly mintegy 300 termék összetételét dolgoztuk át" – állította a cég egy közleményben.

Idén áprilisban pedig már a termékek Yuka-pontszámait is feltüntette online vásárlási felületén.

Ezt a cikket újságíróink írták és lektorálták, a fordításhoz mesterséges intelligencia által támogatott eszközök segítségét használták, egy kísérleti projekt részeként.

Szerkesztette: Paulikovics Zsófia