A pestiskutató halála után újra reflektorfényben a titkos orosz biológiai fegyverprogram

Kilátás az oroszországi Irkutszk városában található pestisellenes intézet területének bejáratára, a kapu mögött látható vöröstéglás épületekkel, 2026. október 6.
Képaláírás, A technikus a pestisellenes intézetben dolgozott a szibériai Irkutszk városában
    • Szerző, Margaryta Maliukova
    • Pozíció, BBC Monitoring
  • Publikálva

A Szibériában egy pestiskutató laboratóriumban dolgozó orosz nő halála ráirányította a figyelmet Moszkva állítólagos biológiai fegyverprogramjára.

Az orosz hatóságok közlése szerint vizsgálják a halálesetet, és nem erősítették meg, hogy azt tüdőpestis okozta volna, amelyet gyakran a betegség legvirulensebb formájaként írnak le.

Egyes tudósok kisebbítették az aggodalmak jelentőségét, mondván, hogy a betegség még akkor is gyógyítható antibiotikumokkal, ha valóban ez okozta a halált, és terjedési aránya alacsonyabb más kórokozókénál, köztük a Covid–19-énál.

Eközben a nemzetközi média figyelme a technikus haláláról magukra az orosz laboratóriumokra terelődött, amelyek a beszámolók szerint kapcsolatban álltak a Szovjetunió kiterjedt biológiaifegyver-programjával.

Emigráns kutatók beszámolói szerint a szovjet tudósok a pestis aeroszolos változatát fejlesztették ki, amelyet egy robotrepülőgépre szereltek, továbbá a Yersinia pestis baktériumot mielintoxinok és agyvelőgyulladás-vírus génjeivel kombinálták a megbetegedések számának növelése érdekében.

Amerikai hírszerzési információk szerint Oroszország biológiai hadviselési programja az elmúlt években bővült, miközben hivatalos titkolózás övezi, és attól tartanak, hogy a mesterséges intelligencia világszerte növelheti a kórokozókkal kapcsolatos kísérletek hatékonyságát.

A szovjet biológiaifegyver-program

Ez a színezett mikroszkópos felvétel a Yersinia pestis baktériumot mutatja, amely a pestist okozza. A pálcika alakú baktériumok halványzöld színben láthatók, és vörös szövetsejtek felszínén csoportosulnak. A kép azt szemlélteti, hogyan gyűlnek össze és szaporodnak a mikrobák a gazdaszöveten, bemutatva a tüdő- és bubópestisért felelős fertőző szervezetet.
Képaláírás, A tüdőpestist gyakran a pestis legvirulensebb formájaként írják le

A brit egykori katonatiszt, Hamish de Bretton-Gordon a The Telegraphban megjelent véleménycikkében azt írta, hogy az incidensnek „azonnali éberségre kellene késztetnie a kormányokat", tekintettel Oroszország titkolózó biológiaifegyver-programjára és annak szovjet elődjére.

Az irkutszkihoz hasonló pestislaboratóriumok szorosan kapcsolódtak a Szovjetunió biológiaifegyver-programjához, írta a New York Post a biológiai fegyverek néhai szakértőjének, Raymond A. Zilinskasnak a kutatásaira hivatkozva.

A titkos szovjet program csak akkor került napvilágra, amikor néhány tudósa az 1980-as évek végén Nyugatra szökött, írta a The Telegraph.

Vlagyimir Paszecsnyik, egy tudós, aki 1989-ben érkezett az Egyesült Királyságba, arról számolt be, hogy egy Leningrád, mai nevén Szentpétervár közelében található laboratóriumban aeroszolos pestistörzsön dolgozott, amelyet robotrepülőgépre szereltek.

A szovjet tudósok által az 1980-as évek végén létrehozott, fegyverként alkalmazható tüdőpestis-változat különösen halálos volt, mivel a Y. pestis baktériumot mielintoxinok génjeivel kombinálták.

Ezek bénulást okoztak, amikor a beteget antibiotikumokkal kezelték, a Popular Mechanics amerikai folyóirat szerint.

A szovjet biológiai hadviselési kutatóintézet, a Biopreparat más Y. pestis törzseket is létrehozott, köztük olyat, amely a venezuelai lóencephalitis vírust használta, és amely körülbelül egy héten belül megölte az antibiotikumokkal kezelt áldozatokat.

Szerencsére ezeket a fegyvereket a Szovjetunió bukása előtt soha nem vetették be, tette hozzá a Popular Mechanics.

Az irkutszki létesítmény, ahol a laboratóriumi dolgozó, Darja Sipilova alkalmazásban állt, hivatalosan civil intézmény.

Raymond Zilinskas kutatásai szerint azonban a Szovjetunió által létrehozott mintegy 80 fertőzőbetegség-laboratórium közül sok mintákat szolgáltatott a szovjet hadseregnek is a biológiaifegyver-kutatási programja számára.

Az amerikai Arms Control Association szerint a szovjetek „kiterjedt támadó" biológiai programja fegyverként alkalmazható tularémiát, tífuszt, Q-lázat, himlőt, pestist, lépfenét, venezuelai lóencephalitist, brucellózist és Marburg-vírust foglalt magában.

Oroszország modern biológiaifegyver-programja

Fotósok és televíziós stábok sora áll az előtérben, miközben Donald Trump a Fehér Ház előtt beszél.
Képaláírás, Donald Trump szerint az Egyesült Államok „nagyon alaposan" vizsgálja az ügyet, de nem tárgyalta azt a Kremllel

A Szovjetunió összeomlásakor, az 1990-es évek elején Oroszország akkori elnöke, Borisz Jelcin ígéretet tett az ország biológiaifegyver-programjának felszámolására.

A The Telegraph egy másik cikke szerint azonban ez üres ígéretnek bizonyult.

2025 áprilisában az Egyesült Államok külügyminisztériuma azt közölte, hogy „Oroszország fenntart egy támadó biológiai hadviselési programot, és megsérti kötelezettségeit" a Biológiai Fegyverek Egyezménye alapján, számolt be róla a Szabad Európa Rádió.

Oroszország ezt tagadja, és azt állítja, hogy az ilyen létesítmények célja a kórokozókkal szembeni védekezés fejlesztése.

Az Egyesült Államokban dolgozó biológiai biztonsági szakértő, Ashish Jha, aki Joe Biden alatt a Covid-válaszlépéseket vezette, a The Telegraphnak azt mondta, hogy Oroszország biológiaifegyver-programja az elmúlt években jelentősen bővült.

Az oroszországi incidens akkor történt, amikor egyre nagyobb az aggodalom amiatt, hogy genetikai eszközökkel, például a Crispr technológiával egyre könnyebb baktériumokat és vírusokat módosítani, amely során a tudósok megváltoztatják egy élőlény genetikai állományát, tette hozzá a lap.

Az év elején amerikai tudósok mesterséges intelligencia segítségével 16 új vírust hoztak létre a semmiből; a szakértők ezt egyszerre nevezték „jelentős áttörésnek" és olyan lépésnek, amely komoly biológiai biztonsági aggályokat vet fel.

Az orosz hatóságok kisebbítik a helyzet jelentőségét?

Ősz hajú, bajuszos férfi sötét öltönyben, fehér ingben és piros nyakkendőben, zöld mintázatú fal előtt állva.
Képaláírás, A Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov szerint Oroszország a szokásos eljárásnak megfelelően jelentette a laboratóriumi dolgozó halálát az Egészségügyi Világszervezetnek

A brit volt katonatiszt, Hamish de Bretton-Gordon az incidenssel kapcsolatos szerinte tapasztalható átláthatóság hiányáról ír, és párhuzamot von a Covid-járvánnyal, amelyet Kína szintén megpróbált titokban tartani.

Az orosz állami média igyekszik tompítani az incidens jelentőségét, írta a BBC Monitoring Oroszország-szakértője, Anasztaszija Bazenkova.

A Kreml által ellenőrzött Ren TV öt Telegram-bejegyzést törölt a pestis terjedéséről; ezek egyike azt állította, hogy néhány, a nővel kapcsolatba került és karanténba helyezett embernél a betegség tünetei jelentkeztek, mondta Bazenkova a regionális Lyudi Baikala hírforrásra hivatkozva.

A szakértők szerint azonban a betegség még akkor sem valószínű, hogy messzire terjedne, ha valóban ez okozta a laboratóriumi dolgozó halálát, mert hosszabb ideig fennálló közvetlen és szoros emberi érintkezést igényel, tette hozzá a The Telegraph.

Brendan Wren, a London School of Hygiene and Tropical Medicine mikrobiális patogenezis professzora szerint a pestis kevésbé fertőző, mint a Covid.

Ráadásul az antibiotikumok jól működnek a kórokozó ellen, bár több, többféle antibiotikummal szemben ellenálló törzs is megjelenőben van, írta egy másik brit napilap, a Guardian.

Szerdán újságíróknak nyilatkozva Putyin szóvivője közölte, hogy Oroszország a szokásos eljárásnak megfelelően jelentette a halálesetet az Egészségügyi Világszervezetnek, és azzal vádolta a médiát, hogy „hamis információkat" közöl.

Ezt a cikket újságíróink írták és lektorálták, a fordításhoz mesterséges intelligencia által támogatott eszközök segítségét használták, egy kísérleti projekt részeként.

Szerkesztette: Sebestyén Roland