A pestiskutató halála után újra reflektorfényben a titkos orosz biológiai fegyverprogram

Kép forrás, AFP via Getty Images
- Szerző, Margaryta Maliukova
- Pozíció, BBC Monitoring
- Publikálva
A Szibériában egy pestiskutató laboratóriumban dolgozó orosz nő halála ráirányította a figyelmet Moszkva állítólagos biológiai fegyverprogramjára.
Az orosz hatóságok közlése szerint vizsgálják a halálesetet, és nem erősítették meg, hogy azt tüdőpestis okozta volna, amelyet gyakran a betegség legvirulensebb formájaként írnak le.
Egyes tudósok kisebbítették az aggodalmak jelentőségét, mondván, hogy a betegség még akkor is gyógyítható antibiotikumokkal, ha valóban ez okozta a halált, és terjedési aránya alacsonyabb más kórokozókénál, köztük a Covid–19-énál.
Eközben a nemzetközi média figyelme a technikus haláláról magukra az orosz laboratóriumokra terelődött, amelyek a beszámolók szerint kapcsolatban álltak a Szovjetunió kiterjedt biológiaifegyver-programjával.
Emigráns kutatók beszámolói szerint a szovjet tudósok a pestis aeroszolos változatát fejlesztették ki, amelyet egy robotrepülőgépre szereltek, továbbá a Yersinia pestis baktériumot mielintoxinok és agyvelőgyulladás-vírus génjeivel kombinálták a megbetegedések számának növelése érdekében.
Amerikai hírszerzési információk szerint Oroszország biológiai hadviselési programja az elmúlt években bővült, miközben hivatalos titkolózás övezi, és attól tartanak, hogy a mesterséges intelligencia világszerte növelheti a kórokozókkal kapcsolatos kísérletek hatékonyságát.
A szovjet biológiaifegyver-program

Kép forrás, Getty Images
A brit egykori katonatiszt, Hamish de Bretton-Gordon a The Telegraphban megjelent véleménycikkében azt írta, hogy az incidensnek „azonnali éberségre kellene késztetnie a kormányokat", tekintettel Oroszország titkolózó biológiaifegyver-programjára és annak szovjet elődjére.
Az irkutszkihoz hasonló pestislaboratóriumok szorosan kapcsolódtak a Szovjetunió biológiaifegyver-programjához, írta a New York Post a biológiai fegyverek néhai szakértőjének, Raymond A. Zilinskasnak a kutatásaira hivatkozva.
A titkos szovjet program csak akkor került napvilágra, amikor néhány tudósa az 1980-as évek végén Nyugatra szökött, írta a The Telegraph.
Vlagyimir Paszecsnyik, egy tudós, aki 1989-ben érkezett az Egyesült Királyságba, arról számolt be, hogy egy Leningrád, mai nevén Szentpétervár közelében található laboratóriumban aeroszolos pestistörzsön dolgozott, amelyet robotrepülőgépre szereltek.
A szovjet tudósok által az 1980-as évek végén létrehozott, fegyverként alkalmazható tüdőpestis-változat különösen halálos volt, mivel a Y. pestis baktériumot mielintoxinok génjeivel kombinálták.
Ezek bénulást okoztak, amikor a beteget antibiotikumokkal kezelték, a Popular Mechanics amerikai folyóirat szerint.
A szovjet biológiai hadviselési kutatóintézet, a Biopreparat más Y. pestis törzseket is létrehozott, köztük olyat, amely a venezuelai lóencephalitis vírust használta, és amely körülbelül egy héten belül megölte az antibiotikumokkal kezelt áldozatokat.
Szerencsére ezeket a fegyvereket a Szovjetunió bukása előtt soha nem vetették be, tette hozzá a Popular Mechanics.
Az irkutszki létesítmény, ahol a laboratóriumi dolgozó, Darja Sipilova alkalmazásban állt, hivatalosan civil intézmény.
Raymond Zilinskas kutatásai szerint azonban a Szovjetunió által létrehozott mintegy 80 fertőzőbetegség-laboratórium közül sok mintákat szolgáltatott a szovjet hadseregnek is a biológiaifegyver-kutatási programja számára.
Az amerikai Arms Control Association szerint a szovjetek „kiterjedt támadó" biológiai programja fegyverként alkalmazható tularémiát, tífuszt, Q-lázat, himlőt, pestist, lépfenét, venezuelai lóencephalitist, brucellózist és Marburg-vírust foglalt magában.
Oroszország modern biológiaifegyver-programja

Kép forrás, EPA
A Szovjetunió összeomlásakor, az 1990-es évek elején Oroszország akkori elnöke, Borisz Jelcin ígéretet tett az ország biológiaifegyver-programjának felszámolására.
A The Telegraph egy másik cikke szerint azonban ez üres ígéretnek bizonyult.
2025 áprilisában az Egyesült Államok külügyminisztériuma azt közölte, hogy „Oroszország fenntart egy támadó biológiai hadviselési programot, és megsérti kötelezettségeit" a Biológiai Fegyverek Egyezménye alapján, számolt be róla a Szabad Európa Rádió.
Oroszország ezt tagadja, és azt állítja, hogy az ilyen létesítmények célja a kórokozókkal szembeni védekezés fejlesztése.
Az Egyesült Államokban dolgozó biológiai biztonsági szakértő, Ashish Jha, aki Joe Biden alatt a Covid-válaszlépéseket vezette, a The Telegraphnak azt mondta, hogy Oroszország biológiaifegyver-programja az elmúlt években jelentősen bővült.
Az oroszországi incidens akkor történt, amikor egyre nagyobb az aggodalom amiatt, hogy genetikai eszközökkel, például a Crispr technológiával egyre könnyebb baktériumokat és vírusokat módosítani, amely során a tudósok megváltoztatják egy élőlény genetikai állományát, tette hozzá a lap.
Az év elején amerikai tudósok mesterséges intelligencia segítségével 16 új vírust hoztak létre a semmiből; a szakértők ezt egyszerre nevezték „jelentős áttörésnek" és olyan lépésnek, amely komoly biológiai biztonsági aggályokat vet fel.
Az orosz hatóságok kisebbítik a helyzet jelentőségét?

Kép forrás, Reuters
A brit volt katonatiszt, Hamish de Bretton-Gordon az incidenssel kapcsolatos szerinte tapasztalható átláthatóság hiányáról ír, és párhuzamot von a Covid-járvánnyal, amelyet Kína szintén megpróbált titokban tartani.
Az orosz állami média igyekszik tompítani az incidens jelentőségét, írta a BBC Monitoring Oroszország-szakértője, Anasztaszija Bazenkova.
A Kreml által ellenőrzött Ren TV öt Telegram-bejegyzést törölt a pestis terjedéséről; ezek egyike azt állította, hogy néhány, a nővel kapcsolatba került és karanténba helyezett embernél a betegség tünetei jelentkeztek, mondta Bazenkova a regionális Lyudi Baikala hírforrásra hivatkozva.
A szakértők szerint azonban a betegség még akkor sem valószínű, hogy messzire terjedne, ha valóban ez okozta a laboratóriumi dolgozó halálát, mert hosszabb ideig fennálló közvetlen és szoros emberi érintkezést igényel, tette hozzá a The Telegraph.
Brendan Wren, a London School of Hygiene and Tropical Medicine mikrobiális patogenezis professzora szerint a pestis kevésbé fertőző, mint a Covid.
Ráadásul az antibiotikumok jól működnek a kórokozó ellen, bár több, többféle antibiotikummal szemben ellenálló törzs is megjelenőben van, írta egy másik brit napilap, a Guardian.
Szerdán újságíróknak nyilatkozva Putyin szóvivője közölte, hogy Oroszország a szokásos eljárásnak megfelelően jelentette a halálesetet az Egészségügyi Világszervezetnek, és azzal vádolta a médiát, hogy „hamis információkat" közöl.
Ezt a cikket újságíróink írták és lektorálták, a fordításhoz mesterséges intelligencia által támogatott eszközök segítségét használták, egy kísérleti projekt részeként.
Szerkesztette: Sebestyén Roland




