Készen áll Európa egy esetleges háborúra Oroszországgal?

A hírszerző ügynökségek további orosz provokációkra figyelmeztetnek a következő hónapokban, beleértve a lehetséges szabotázsakciókat, légi támadásokat vagy akár egy korlátozott szárazföldi inváziót is. Az európai és észak-amerikai média Európa közvetlen konfliktusra való felkészültségét vizsgálja.

A cseh hírszerzés vezetője arra figyelmeztetett, hogy Oroszország akár hónapokon belül korlátozott léptékű betörést hajthat végre a NATO területére, miközben a balti országok vezetői túlzott pánikkeltésről beszéltek.

Egyes biztonságpolitikai szakértők szerint ezek a figyelmeztetések politikai eszközként szolgálnak arra, hogy a társadalmat egy közös fenyegetés körül mozgósítsák, míg mások úgy vélik, Oroszország készséggel kihasználja az emiatt kialakuló aggodalmakat és bizonytalanságot.

Több katonai szakértő elavultnak tartja a NATO taktikáját a jelenlegi háborúban, különösen a drónok és ballisztikus rakéták jelentette fenyegetés tekintetében.

Elemzők amiatt is aggodalmukat fejezik ki, hogy Európa hírszerzési és logisztikai téren nagymértékben az Egyesült Államokra támaszkodik. A CNN szerint az amerikai közvélemény valószínűleg nem támogatna egy háborút a Suwałki-folyosó védelmében.

Az invázió „hónapok kérdése”

A brit Guardiannek nyilatkozva a cseh biztonsági szolgálat (BIS) vezetője, Michal Koudelka azt mondta, hogy egy korlátozott léptékű orosz betörés a NATO területére akár „hónapok, nem pedig évek" kérdése lehet.

Hozzátette, hogy a Kreml tervei magukban foglalhatják a dróntevékenység fokozását, hamis zászlós provokációkat és egy nagyszabású befolyásolási kampányt is. Ugyanakkor megjegyezte, hogy „sokan mindent megtesznek annak érdekében, hogy ez ne következzen be".

Eközben a három balti ország tisztviselői óvatosabban vélekednek a komoly eszkaláció lehetőségéről, Moszkva szűkös erőforrásaira hivatkozva Ukrajnában.

„Nem látunk jeleket egy küszöbön álló támadásra” – mondta Normunds Mežviets, a lett állambiztonsági szolgálat, a VDD vezérigazgatója a Guardiannek.

Bár vannak jelek arra, hogy Moszkva határozottabb fellépésre készül Európában, „továbbra is kérdéses, hogy vannak-e erre közvetlen és konkrét terveik, vagy mindez csupán annak a szélesebb körű törekvésnek a része, amelynek célja a félelem és a bizonytalanság terjesztése a nyugati társadalmakban” – tette hozzá.

A balti politikusok ugyanakkor arra is figyelmeztettek, hogy egy közvetlenül küszöbön álló támadás veszélyének túlhangsúlyozása akár Oroszország érdekeit is szolgálhatja.

A svéd katonai hírszerzés és biztonsági szolgálat vezetője, Thomas Nilsson a Guardiannek azt mondta, hogy az utóbbi időben felerősödött orosz szabotázsakciók mögött több cél is áll: Ukrajna támogatásának gyengítése, megosztottság szítása a NATO-n belül, valamint az európai lakosság megfélemlítése.

Mindhárom hírszerzési vezető szerint az orosz szabotázskampány Európában valószínűleg fokozódni fog a következő hónapokban.

A belga La Libre Belgique napilap weboldala Frederik Vansina belga vezérkari főnököt idézi, aki szerint a hírszerzői körökben széles körű egyetértés van abban, hogy Oroszország 2029-2030 előtt kellően megerősödhet ahhoz, hogy támadást indítson a NATO ellen.

Hozzáteszi azonban, hogy Oroszország akár korábban is támadhat.

Társadalmi összezárás

Egyes szakértők politikai szándékot látnak a figyelmeztetések mögött, mind európai, mind orosz oldalról.

A balti országokhoz szóló Delfi hírportál szerint a fenyegetés mértékét esetleg eltúlozzák.

„Donald Tusk és Friedrich Merz ugyanazokra a hírszerzési forrásokra támaszkodhat, amelyek viszont akár egy szándékosan felépített orosz információs kampányból is meríthetnek. Az is elképzelhető, hogy éppen azért fogalmaztak ilyen drámai módon, hogy nyilvános üzenetet küldjenek: a NATO nem fogja tétlenül szemlélni a támadásokat” – áll a cikkben.

Hasonlóképpen, a Rzeczpospolita lengyel napilap Maciej Korowaj alezredest, a Katonai Hírszerző Szolgálat volt tisztjét idézi, aki szerint a politikusok célja a társadalmi összezárás, az orosz fenyegetettségre hivatkozva.

Oroszország is fokozza az „információs káoszt” azért, hogy a lengyel állampolgárok nyomást gyakoroljanak a hatóságokra, hogy engedményeket tegyenek Oroszországnak – vélte Anna M. Dyner, a Lengyel Nemzetközi Kapcsolatok Intézetének (PISM) elemzője.

A lap egy névtelenséget kérő, a lengyel hírszerző szolgálatokhoz köthető forrást is idéz, aki szerint Oroszország olyan lépésekre törekszik, amelyek a hagyományos háború küszöbe alatt maradnak, és akár hamis zászlós akciókhoz is folyamodhat.

Az ilyen provokációk magukban foglalhatják egy orosz vadászgép behatolását, vagy egy kikötő vagy gázterminál elleni dróntámadást, de egy teljes körű háború Oroszország és a NATO között valószínűtlen – idézi a napilap a szakértőket.

A NATO taktikája elavulttá válik

A Reuters hírügynökség arra figyelmeztet, hogy a NATO fegyverei és taktikái elavulttá válhatnak, az ukrajnai csatatéren gyorsan zajló fejlemények nyomán.

Az elemzők a drónokat mint különös kihívást emelik ki.

Júniusban a Reuters egy NATO katonai gyakorlaton vett részt az észtországi Paldiski közelében, amelyen amerikai és európai csapatok több tucat szimulált sebesültet láttak el háborús tábori kórházakban. Azonban a hadgyakorlat azon a feltételezésen alapult, hogy a NATO ellenőrzi a kórházak feletti légteret, ami az olcsó, nehezen észlelhető, nagy hatótávolságú drónok korában már korántsem magától értetődő.

A Reuters által idézett ukrán tisztviselők szerint a NATO katonai bürokráciája nehezen tudja beépíteni az ukrajnai háború tapasztalatait. Egy ukrán tiszt, aki Romániában vett részt a NATO pszichológiai műveleti képzésen, a Reutersnek azt mondta, hogy a szövetség egyes oktatási anyagai még mindig a második világháborúból származó esettanulmányokra épülnek.

A Reuters szerint az ukrajnai háború rávilágított Európa függőségére az olyan kifinomult amerikai rakétaelhárító rendszerektől, mint a Patriot.

Júliusban Ukrajna és kilenc európai szövetségese megkezdte egy Freyja néven ismert páneurópai ballisztikus pajzs fejlesztését. A projekt egy mintegy tucat vállalatból álló konzorcium, amelynek vezető magánszektorbeli partnere az ukrán Fire Point.

Az amerikai tényező

A belga L'Echo napilap újságírója Vincent Georis azt írja, hogy „Európa újrafegyverkezik, de még nem áll készen”.

Azt állítja, hogy Európa nem tud egyedül, amerikai segítség nélkül fenntartani egy elhúzódó háborút Oroszországgal, mivel továbbra is Washingtonra támaszkodik hírszerzés, megfigyelés és logisztikai támogatás terén.

„Oroszországgal vívott konfliktus esetén már néhány napnyi harc is elegendő lenne ahhoz, hogy komoly terhelés alá kerüljenek az európai fegyver- és lőszerkészletek. Oroszország ezzel szemben hadigazdaságra állította át gazdaságát: tömegesen gyárt tüzérségi lövedékeket, rakétákat és drónokat, miközben folyamatosan levonja a tanulságokat a frontvonalon szerzett tapasztalatokból.” – írja Georis.

A CNN amerikai hírcsatorna szerint bizonytalan, hogy Donald Trump maradéktalanul elkötelezett-e a NATO kollektív védelmi kötelezettségét rögzítő, 5. cikkely mellett.

„Tegyük fel magunknak a kérdést: vajon Trump háborúba bocsátkozna Oroszországgal a Suwałki-folyosónak nevezett térség miatt? És vajon az amerikaiak készek lennének erre? A kérdés gyakorlatilag magában foglalja a választ” – írja a CNN.

„Moszkva tudja ezt” – teszi hozzá. „És már önmagában ez is gyengíti az elrettentés hitelességét.”

Félelmek Romániában és Magyarországon

Nicusor Dan román elnök a CNN-nek azt nyilatkozta, hogy Románia még mindig nincs teljesen felkészülve a drónok jelentette fenyegetésre, bár javította reakciós képességeit – jelenti az Agerpres román hírügynökség.

Az Egyesült Államok drónok felderítésére és lelövésére alkalmas felszereléssel támogatta Romániát.

A magyar ATV hírcsatorna egy orosz Telegram-csatorna értesüléseire hivatkozva azt állítja, hogy Oroszország ősszel további 16-20 ezer ággyal bővítené a katonák ellátására bevonható civil kórházi kapacitásokat.

Ez nagyrészt az ország északnyugati részén fog megvalósulni, amely közvetlenül a NATO-tagállamokkal határos.

Nico Lange biztonsági szakértő az osztrák oe24.at-nak elmondta, hogy súlyos hiba lenne ezeket a folyamatokat pusztán az ukrajnai veszteségek pótlásaként értelmezni. „Nem szabad azzal áltatnunk magunkat, hogy Putyin számára kizárólag Ukrajna számít.”

Ez a 2022-es ukrajnai invázió baljós előkészületeire emlékeztet – kommentálja az ATV.

Ezt a cikket újságíróink írták és lektorálták, a fordításhoz mesterséges intelligencia által támogatott eszközök segítségét használták, egy kísérleti projekt részeként.

Szerkesztette: Kárász Palkó