Már csak egyetlen európai országban hajtanak végre kivégzéseket

A halálbüntetés eltörlését minden évben október 10-én ünneplik a halálbüntetés elleni európai és világnappal.

Az európai országok túlnyomó többségében az állami kivégzések már a történelem részét képezik.

A legtöbb országban olyan jogszabályokat fogadtak el, amelyek tiltják a halálbüntetést. A gyakorlat az Európai Unió jogával is ellentétes.

Több európai államban azonban az állami kivégzések betiltása viszonylag új keletű. Egyes országokban kampányok folynak a visszaállításáért.

Halálbüntetés és kommunizmus

Több kelet-európai országban még az 1980-as évek végéig hajtottak végre kivégzéseket. Korábbi évtizedekben a halálbüntetést széles körben alkalmazták, többek között politikai ellenfelekkel szemben is.

A kommunizmus bukása felgyorsította a halálbüntetés eltörlését Kelet-Európában.

Romániában utoljára Nicolae Ceaușescu volt elnököt és feleségét, Elenát végezték ki: 1989 karácsonyán sortűzzel lőtték agyon őket egy kevesebb mint 90 percig tartó rögtönítélő katonai bírósági eljárás után. A halálbüntetést hivatalosan kevesebb mint két héttel később, 1990. január 7-én törölték el.

Magyarországon legalább 200 embert végeztek ki az 1956-os forradalom leverését követő hónapokban és években, köztük Nagy Imre akkori miniszterelnököt.

A kommunizmus bukásáig érvényben maradt a halálbüntetés. Az ország Alkotmánybírósága 1990 októberében nyilvánította illegálisnak, az utolsó kivégzésre pedig 1988-ban került sor.

Lengyelország tovább tartotta fenn a halálbüntetést, mint sok más egykori keleti blokkbeli állam, és hivatalosan csak 1998-ban törölte el, bár az utolsó kivégzésre egy évtizeddel korábban, 1988-ban került sor.

Lengyelországban azóta több politikus is sürgette a halálbüntetés visszaállítását. A törvényhozók 2004-ben elutasították Jarosław Kaczyński, a Jog és Igazságosság (PiS) vezetője által benyújtott javaslatot, amely a halálbüntetés visszaállítását célozta a legsúlyosabb gyilkosságok esetében.

2023-ban Mateusz Morawiecki akkori miniszterelnök személyesen támogatta a halálbüntetést a legsúlyosabb bűncselekmények esetében, miután egy nyolcéves fiút mostohaapja brutálisan bántalmazott és meggyilkolt. Morawiecki nem tett kísérletet a törvény módosítására. Nemrégiben pedig a szélsőjobboldali politikus, Grzegorz Braun szorgalmazta a halálbüntetés visszaállítását bizonyos bűncselekmények esetében.

Bármely uniós tagállam, amely vissza kívánná vezetni a halálbüntetést, jelentős jogi akadályokkal szembesülne az egész EU-ra kiterjedő tilalom miatt.

Oroszország és Belarusz

Belarusz az egyetlen európai ország, amely még mindig végrehajtja a halálbüntetést. A halálraítélteket sortűzzel végzik ki. A kivégzettek és a halálsoron lévők számára vonatkozó információk azonban államtitoknak minősülnek.

A Halálbüntetés Elleni Világkoalíció kutatása szerint idén februárban négy ember várt kivégzésre az országban.

Az Európa Tanács szerint az utolsó ismert kivégzett személy Viktar Skrundzik volt 2022-ben, akit két idős ember meggyilkolásáért ítéltek el. Emberi jogi szervezetek ismételten aggályokat fogalmaztak meg a belarusz igazságszolgáltatási rendszerrel kapcsolatban.

A Németországból származó, a Vöröskeresztnél dolgozó Rico Kriegert 2024-ben halálra ítélték Belaruszban terrorizmus vádjával. Tárgyalását nagyrészt zárt ajtók mögött tartották. Krieger később kegyelmet kapott Aljakszandr Lukasenka elnöktől, majd egy Oroszország, Belarusz és a Nyugat közötti fogolycsere részeként szabadon engedték.

Oroszország hivatalosan nem törölte el a halálbüntetést, de 1996 óta moratórium van érvényben. Az orosz alkotmánybíróság későbbi határozatai fenntartották a tilalmat, bár a halálbüntetés továbbra is szerepel az ország törvénykönyveiben.

Kivégzések guillotine-nal

A francia guillotine-ról sokaknak az 1789-es forradalom jut eszébe, de egyeseknek meglepő lehet, hogy Franciaországban kevesebb mint 50 éve, 1977-ben hajtották végre az utolsó guillotine-os kivégzést.

A tunéziai Hamida Djandoubit egy fiatal nő megkínzásáért és meggyilkolásáért ítélték el. 1977. szeptember 10-én guillotine-nal végezték ki Marseille-ben.

A francia törvényhozók mintegy négy évvel később megszavazták a halálbüntetés betiltását. Akkoriban a legtöbb francia továbbra is támogatta a gyakorlatot.

Az akkori igazságügyminiszter, Robert Badinter, régóta kampányolt a halálbüntetés eltörléséért. „A mély igazság az, hogy a halálbüntetés nem igazságszolgáltatás. Az igazságszolgáltatás tagadása. Ellenigazságszolgáltatás. A szenvedély és a félelem győzelme az értelem és az emberség felett” – mondta Badinter a francia nemzetgyűlésben 1981. szeptember 17-én.

A legtöbb nyugat-európai ország a huszadik század második felében teljesen eltörölte a halálbüntetést.

Nagy-Britanniában az utolsó kivégzésekre 1964-ben került sor, amikor Peter Allent és Gwynne Evanst egyszerre akasztották fel két külön börtönben, miután elítélték őket egy 53 éves férfi meggyilkolásáért.

Nagy-Britannia 1965-ben eltörölte a gyilkosságért járó halálbüntetést. Bizonyos bűncselekmények, köztük a hazaárulás esetében a halálbüntetés továbbra is szerepelt a törvénykönyvekben, egészen 1998-as teljes eltörléséig.

Kína hajtja végre a legtöbb kivégzést

Az Amnesty International tavaly 2707 kivégzést regisztrált 17 országban – ez a legmagasabb szám 1981 óta, és 78%-os növekedés az előző évhez képest.

Ez a szám nem tartalmazza Kínát, ahol feltételezések szerint évente több ezer embert végeznek ki. Az Amnesty szerint Kína évtizedek óta a világ vezető kivégző állama, de a halálbüntetéssel kapcsolatos adatok államtitoknak minősülnek.

Ezt a cikket újságíróink írták és lektorálták, a fordításhoz mesterséges intelligencia által támogatott eszközök segítségét használták, egy kísérleti projekt részeként.

Szerkesztette: Kárász Palkó