Már csak egyetlen európai országban hajtanak végre kivégzéseket

Egy fekete ruhás férfit négy rendőr zár ketrecbe a tárgyalóteremben. Más rendőrök őrt állnak. Az emberek a tárgyalóteremben ülnek és figyelik az eljárást.
Képaláírás, Vladiszlav Kovaljov 2011. szeptember 15-én jelent meg a belarusz bíróság előtt. Elítélték egy 2011 áprilisában Minszkben egy metróállomáson elkövetett bombamerényletért, amelyben 15 ember halt meg, majd röviddel ezután kivégezték. Emberjogi csoportok komoly aggályokat fogalmaztak meg a tárgyalás tisztességességével kapcsolatban.
    • Szerző, Henry Ridgwell
    • Pozíció, BBC News
  • Publikálva

A halálbüntetés eltörlését minden évben október 10-én ünneplik a halálbüntetés elleni európai és világnappal.

Az európai országok túlnyomó többségében az állami kivégzések már a történelem részét képezik.

A legtöbb országban olyan jogszabályokat fogadtak el, amelyek tiltják a halálbüntetést. A gyakorlat az Európai Unió jogával is ellentétes.

Több európai államban azonban az állami kivégzések betiltása viszonylag új keletű. Egyes országokban kampányok folynak a visszaállításáért.

Halálbüntetés és kommunizmus

Több kelet-európai országban még az 1980-as évek végéig hajtottak végre kivégzéseket. Korábbi évtizedekben a halálbüntetést széles körben alkalmazták, többek között politikai ellenfelekkel szemben is.

A kommunizmus bukása felgyorsította a halálbüntetés eltörlését Kelet-Európában.

Egy tévéképernyőről felvett szemcsés kép, amelyen egy ősz hajú, sötét kabátos férfi áll egy fejkendőt és barna szőrmegalléros bézs kabátot viselő nő mellett. A tárgyalóteremben állnak.
Képaláírás, A megbuktatott román elnököt Nicolae Ceaușescut és feleségét, Elenát 1989 karácsonyán lőtte agyon egy kivégzőosztag, miután egy kevesebb mint 90 percig tartó rögtönítélő bírósági eljárásban elítélték őket

Romániában utoljára Nicolae Ceaușescu volt elnököt és feleségét, Elenát végezték ki: 1989 karácsonyán sortűzzel lőtték agyon őket egy kevesebb mint 90 percig tartó rögtönítélő katonai bírósági eljárás után. A halálbüntetést hivatalosan kevesebb mint két héttel később, 1990. január 7-én törölték el.

Magyarországon legalább 200 embert végeztek ki az 1956-os forradalom leverését követő hónapokban és években, köztük Nagy Imre akkori miniszterelnököt.

A kommunizmus bukásáig érvényben maradt a halálbüntetés. Az ország Alkotmánybírósága 1990 októberében nyilvánította illegálisnak, az utolsó kivégzésre pedig 1988-ban került sor.

Lengyelország tovább tartotta fenn a halálbüntetést, mint sok más egykori keleti blokkbeli állam, és hivatalosan csak 1998-ban törölte el, bár az utolsó kivégzésre egy évtizeddel korábban, 1988-ban került sor.

Egy ősz hajú, sötét öltönyös férfi egy sötétvörös borítójú dokumentumot tart a kezében egy márványoszlopokkal szegélyezett nagy épület előcsarnokában. A háttérben más öltönyös emberek is láthatók.
Képaláírás, Jarosław Kaczyński, a lengyel Jog és Igazságosság párt (PiS) vezetője, 2004-ben törvényjavaslatot nyújtott be a legsúlyosabb bűncselekmények esetén a halálbüntetés visszaállításáról

Lengyelországban azóta több politikus is sürgette a halálbüntetés visszaállítását. A törvényhozók 2004-ben elutasították Jarosław Kaczyński, a Jog és Igazságosság (PiS) vezetője által benyújtott javaslatot, amely a halálbüntetés visszaállítását célozta a legsúlyosabb gyilkosságok esetében.

2023-ban Mateusz Morawiecki akkori miniszterelnök személyesen támogatta a halálbüntetést a legsúlyosabb bűncselekmények esetében, miután egy nyolcéves fiút mostohaapja brutálisan bántalmazott és meggyilkolt. Morawiecki nem tett kísérletet a törvény módosítására. Nemrégiben pedig a szélsőjobboldali politikus, Grzegorz Braun szorgalmazta a halálbüntetés visszaállítását bizonyos bűncselekmények esetében.

Bármely uniós tagállam, amely vissza kívánná vezetni a halálbüntetést, jelentős jogi akadályokkal szembesülne az egész EU-ra kiterjedő tilalom miatt.

Oroszország és Belarusz

Belarusz az egyetlen európai ország, amely még mindig végrehajtja a halálbüntetést. A halálraítélteket sortűzzel végzik ki. A kivégzettek és a halálsoron lévők számára vonatkozó információk azonban államtitoknak minősülnek.

Egy belarusz zászló lobog egy címerpajzs mellett egy tégla bírósági épületen Minszkben.
Képaláírás, A Halálbüntetés Elleni Világkoalíció szerint idén februárban négy ember várt kivégzésre Belaruszban

A Halálbüntetés Elleni Világkoalíció kutatása szerint idén februárban négy ember várt kivégzésre az országban.

Az Európa Tanács szerint az utolsó ismert kivégzett személy Viktar Skrundzik volt 2022-ben, akit két idős ember meggyilkolásáért ítéltek el. Emberi jogi szervezetek ismételten aggályokat fogalmaztak meg a belarusz igazságszolgáltatási rendszerrel kapcsolatban.

A Németországból származó, a Vöröskeresztnél dolgozó Rico Kriegert 2024-ben halálra ítélték Belaruszban terrorizmus vádjával. Tárgyalását nagyrészt zárt ajtók mögött tartották. Krieger később kegyelmet kapott Aljakszandr Lukasenka elnöktől, majd egy Oroszország, Belarusz és a Nyugat közötti fogolycsere részeként szabadon engedték.

Oroszország hivatalosan nem törölte el a halálbüntetést, de 1996 óta moratórium van érvényben. Az orosz alkotmánybíróság későbbi határozatai fenntartották a tilalmat, bár a halálbüntetés továbbra is szerepel az ország törvénykönyveiben.

Egy guillotine nagy, ezüst átlós pengéje függ a fakereten.
Képaláírás, Franciaország 1977-ig használt guillotine-t a kivégzések végrehajtásához

Kivégzések guillotine-nal

A francia guillotine-ról sokaknak az 1789-es forradalom jut eszébe, de egyeseknek meglepő lehet, hogy Franciaországban kevesebb mint 50 éve, 1977-ben hajtották végre az utolsó guillotine-os kivégzést.

A tunéziai Hamida Djandoubit egy fiatal nő megkínzásáért és meggyilkolásáért ítélték el. 1977. szeptember 10-én guillotine-nal végezték ki Marseille-ben.

A francia törvényhozók mintegy négy évvel később megszavazták a halálbüntetés betiltását. Akkoriban a legtöbb francia továbbra is támogatta a gyakorlatot.

Egy fekete-fehér kép, amelyen egyenruhás rendőrök egy zakót és kockás nadrágot viselő férfit vezetnek át egy alagútban. A férfit az egyik rendőrhöz bilincselték.
Képaláírás, Hamida Djandoubi volt az utolsó, akit guillotine-nal végeztek ki Franciaországban 1977. szeptember 10-én. Egy 21 éves nő elrablásáért, megkínzásáért és meggyilkolásáért ítélték halálra

Az akkori igazságügyminiszter, Robert Badinter, régóta kampányolt a halálbüntetés eltörléséért. „A mély igazság az, hogy a halálbüntetés nem igazságszolgáltatás. Az igazságszolgáltatás tagadása. Ellenigazságszolgáltatás. A szenvedély és a félelem győzelme az értelem és az emberség felett” – mondta Badinter a francia nemzetgyűlésben 1981. szeptember 17-én.

A legtöbb nyugat-európai ország a huszadik század második felében teljesen eltörölte a halálbüntetést.

Nagy-Britanniában az utolsó kivégzésekre 1964-ben került sor, amikor Peter Allent és Gwynne Evanst egyszerre akasztották fel két külön börtönben, miután elítélték őket egy 53 éves férfi meggyilkolásáért.

Nagy-Britannia 1965-ben eltörölte a gyilkosságért járó halálbüntetést. Bizonyos bűncselekmények, köztük a hazaárulás esetében a halálbüntetés továbbra is szerepelt a törvénykönyvekben, egészen 1998-as teljes eltörléséig.

Kína hajtja végre a legtöbb kivégzést

Az Amnesty International tavaly 2707 kivégzést regisztrált 17 országban – ez a legmagasabb szám 1981 óta, és 78%-os növekedés az előző évhez képest.

Ez a szám nem tartalmazza Kínát, ahol feltételezések szerint évente több ezer embert végeznek ki. Az Amnesty szerint Kína évtizedek óta a világ vezető kivégző állama, de a halálbüntetéssel kapcsolatos adatok államtitoknak minősülnek.

Ezt a cikket újságíróink írták és lektorálták, a fordításhoz mesterséges intelligencia által támogatott eszközök segítségét használták, egy kísérleti projekt részeként.

Szerkesztette: Kárász Palkó