„Teljes őrület": heves vita Németországban a Berlin alatti náci bunker tervezett lebontásáról

Dietmar Arnold, a Berlini Földalatti Világok Egyesület elnöke vezet látogatókat egy földalatti bunkerben.

Kép forrás, Steffi Loos/Getty Images

Képaláírás, Dietmar Arnold, a Berlini Földalatti Világok Egyesület elnöke több mint húsz éve dolgozik Berlin történelmi föld alatti létesítményeinek megőrzésén és dokumentálásán
    • Szerző, Bethany Bell
    • Pozíció, BBC News
    • , Berlin
  • Publikálva

Berlinben lebontani tervezik éppen Adolf Hitler hatalmi központjának egyik utolsó maradványát.

A náci vezető kancelláriájából Berlin belvárosában egy bunkeren kívül szinte semmi sem maradt fenn, de a tervek szerint a bunkert lebontanák, hogy lakásokat és irodákat építsenek a helyére.

Az Új Birodalmi Kancelláriát, amelyet Hitler kedvenc építésze, Albert Speer tervezett, a második világháború végén súlyos károk érték, majd 1949-ben a szovjet erők utasítására lebontották.

A bunker azonban még mindig látható egy parlagon hagyott területen.

Christian Gaebler, Berlin szociáldemokrata lakásügyi szenátora szerint eljött az ideje az építmény eltávolításának.

„Nem akadályozzuk az új lakásépítéseket csak azért, hogy megőrizzünk egy bunkert, amely akár zarándokhellyé is válhat" – mondta a BZ című lapnak.

Mások szerint azonban a bunkert meg kellene őrizni.

Dietmar Arnold, a Berlini Földalatti Világok Egyesület (Berliner Unterwelten e. V.) elnöke a BBC-nek azt mondta, hogy a bunker lebontása „teljes őrület" lenne.

„Ez a helyszín a tettesekhez kötődik" – mondta. „Ez volt a náci Németország hatalmi központja, Hitler Új Birodalmi Kancelláriája, és ezek az utolsó maradványok."

Arnold azt szeretné, ha a Holokauszt Múzeummal együttműködve a háború végéről szóló kiállítással múzeummá és emlékhellyé alakítanák a helyszínt.

„Annyi történelmet pusztítottak el itt Németországban, mind a kommunista történelmet, mind a náci történelmet. Ezt nem folytathatjuk tovább."

Arnold legutóbb 2007-ben volt a bunkerben, és azt mondta, hogy akkor nagyon jó állapotban volt.

Elmondása szerint ez nem az ismertebb ún. Führerbunker volt, ahol Hitler és Eva Braun öngyilkosságot követett el, és amely körülbelül 120 méterrel északra található.

Ezt ezzel szemben a Birodalmi Kancellárián dolgozó emberek használták. A háború végén kórházat alakítottak ki az építményben.

Arnold szerint a bunkerkomplexum 1200 négyzetmétere maradt épen; a falak és a mennyezet egyaránt 1,7 méter vastagok.

Úgy véli, a bunkerre még anélkül is rá lehetne építeni, hogy az egész létesítményt le kellene bontani.

Fekete fehér képen látható, ahogy katonák őrzik 1946-ban a Führerbunkert, ahol Hitler és Eva Braun öngyilkosságot követett el.

Kép forrás, Erich Andres/United Archives via Getty Images

Képaláírás, Katonák őrzik 1946-ban a Führerbunkert, ahol Hitler és Eva Braun öngyilkosságot követett el

Tavaly a Berlini Tartományi Műemléki Tanács közölte, hogy bírálja a bunker lebontására vonatkozó terveket, az építményt „jelentős történelmi értékűnek" nevezve.

„Az Új Birodalmi Kancellária a második világháború tervezési központja és kiindulópontja volt, egyben a náci rezsim katasztrofális végének szimbóluma is" – közölte a tanács.

„Tekintettel lehetséges műemléki jelentőségére, állapotának megőrzöttségét és a védett épületek jegyzékébe való felvételét a Tartományi Műemlékvédelmi Hivatalnak kellene megvizsgálnia" – tették hozzá.

Ezt a cikket újságíróink írták és lektorálták, a fordításhoz mesterséges intelligencia által támogatott eszközök segítségét használták, egy kísérleti projekt részeként.

Szerkesztette: Kárász Palkó