A K-pop démonvadászok sztárja: „Utáltam, hogy ázsiainak nézek ki"

Arden Chónak és a K-pop démonvadászok főhősének, Ruminak az életében több párhuzam is van, így nem véletlen, hogy rögtön magával ragadta a forgatókönyv a színésznőt.

„Gyerekként sokszor gyűlöltem, hogy ázsiai kinézetem van, mert nem voltam kék szemű és szőke hajú, mert akkoriban ez számított szépnek" – emlékezett vissza Arden Cho, a színésznő, aki Rumi szinkronhangja a Netflix toplistás animációs filmjében, a K-pop démonvadászokban.

A BBC World Service Globális Nők (Global Women) sorozatában a most 40 éves Cho arról beszélt, milyen volt koreai bevándorló szülők legidősebb lányaként felnőni Texasban és hogyan küzdött az elfogadásért az amerikai társadalomban.

A film egy női K-pop trió történetét meséli el, akiknek meg kell menteniük a világot a gonosz erőktől.

A főszereplő Rumi, aki kénytelen szembenézni identitásával, ugyanis félig ember, félig démon.

Amikor Cho először olvasta a forgatókönyvet, mélyen megérintette.

„Amerikában születtem, amerikainak éreztem magam, de az emberek úgy kezeltek, mintha nem lennék az.

„Próbáltam megfejteni az identitásomat ázsiai-amerikaiként, koreai-amerikaiként, nőként" – magyarázta.

Ezek az elemek a fiatalkorából mind tükrözték azt, amin Rumi keresztülment.

„Őszintén mondom, hogy életem különböző pontjain nagyon sok mindent gyűlöltem magamban, és szerettem volna valaki más lenni.

„Amit látsz gyerekként, az formálja, hogy ki leszel, és úgy érzem, hogy nem láttam elég hozzám hasonlító embert."

A film 2025 júniusában debütált a Netflixen, és mindössze két hét alatt 33 milliós nézettséget ért el, miközben 93 országban került be a Netflix toplistájának első tíz helyezettje közé. Azóta összesen több mint 628 millió megtekintésnél jár.

Cho számára igazi „valóra vált álom" volt az első olyan hollywoodi animációs filmben szerepelni, amely Koreában játszódik és koreai főszereplőkkel készült.

Ráadásul a szerep nagy hatású példaképpé is tette őt az ázsiai-amerikai gyerekek számára – ami neki hiányzott a gyerekkorából.

Chónak sok koreai-amerikai mondta azt, hogy ez egy üdítő, felszabadító pillanat számukra, és hogy most először büszkék a kettős identitásukra.

„Úgy érzem, a K-pop valóban kikövezte az utat. A K-beauty (a koreai szépségápolás világa – a szerk.) is hatalmas hatással volt arra, hogy megszerették az emberek Koreát.

„De úgy érzem, ez a film volt az, ami átbillentette a mérleget, és most mindenki Koreába akar menni" – mondta Cho.

A film sikere azonban nem volt garantált, és Cho szerint a csapat, amely készítette „néha úgy érezte, hogy szélmalomharcot vív".

„Kicsit rossz kimondani, de bármikor, amikor egy ázsiai főszereplős projekt készül, az emberek úgy érzik, ez kockázatos" – tette hozzá.

Ezért amikor elvállalta a szerepet, tudatosan törekedett arra, hogy személyesen találkozzon minden munkatársával – mesélte.

Az Egyesült Államokban a film megjelenése idején fokozódtak a bevándorlási ellenőrzések és razziák a Trump-kormányzat tömeges kitoloncolási programjának részeként, ami tiltakozásokat váltott ki számos államban.

Az Egyesült Államokban élő ázsiai-amerikaiként ezt látni „szívszorító és kiábrándító" – fogalmazott Cho.

„A bevándorlók tették Amerikát azzá, ami ma."

Koreai híroldalak becslése szerint akár 150 000 megfelelő iratokkal nem rendelkező koreai bevándorló lehet kitéve a kitoloncolás veszélyének – köztük örökbefogadott gyerekek.

Felnőttként Cho rájött, hogy a rasszizmus, amit fiatalon tapasztalt, nagyrészt a hiányos oktatásból fakadt, mert az emberek nem tudták, mit jelent koreainak vagy ázsiainak lenni.

„De most, ebben a korban, amikor azt hinném, hogy a világ és az emberek már többet tudnak, ez nemcsak csalódást kelt, hanem néha úgy látom, teljesen reménytelennek érezzük a helyzetet" – fejtette ki.

Éppen ezért különleges érzés számára, hogy a K-pop démonvadászok „reményt, örömöt és szeretetet hozhat ezeknek a különböző közösségeknek".

„Talán ezért lett ez a nyár filmje, mert mindannyian vágytunk egy kis reményre, és valamire, ami összeköt bennünket."

A mesterséges intelligencia (MI) térnyerése komoly aggodalmat okoz a filmiparban, hiszen felveti annak lehetőségét, hogy a jövőben mesterséges intelligenciával készítsenek akár egy olyan filmet is, mint a K-pop démonvadászok.

Cho tud róla, hogy az MI-t már most is használják színészek hangjának lemásolására, de szeretne „hinni az emberiségben", hogy az emberek továbbra is igényelni fogják az ember által alkotott művészetet.

„Biztos vagyok benne, hogy lesznek MI-színészek és énekesek. Tudom, hogy már most is léteznek. Tudom, hogy a hangunkat már manipulálják, de remélem, hogy az emberekben marad tisztelet, vágy és szeretet valami valódi iránt."

A K-pop démonvadászok világszerte meghódította a zenei toplistákat: a film hét betétdala is felkerült a Billboard Hot 100-ra.

Saját rajongói művészete (fan art) van, és a közönség követeli a folytatást.

A Netflix pedig márciusban bejelentette, hogy lesz folytatás, várhatóan 2029-ben kerül majd a közönség elé.

Ez a cikk a BBC World Service Globális Nők (Global Women) sorozatának része, amely a világ minden tájáról oszt meg korábban még el nem mondott, fontos történeteket.

Ezt a cikket újságíróink írták és lektorálták, a fordításhoz mesterséges intelligencia által támogatott eszközök segítségét használták, egy kísérleti projekt részeként.

Szerkesztette: Pálfi Rita